Brokkolikrémmel töltött csirketorta

Paleolit finomság nem csak gyerekeknek. Sőt, nálunk a kényes ízlésű Rózsa nem is ette meg, de Almának is ízlett, illetve Apa és én is oda voltunk tőle! :) Pedig régebben Apa menüje is elég egysíkú volt, szóval a brokkolitól tartottam, de hál' Istennek sikert aratott! :)

Hozzávalók:

40 dkg brokkoli

10 dkg áztatott kesudió

4 tojás

30 dkg bacon

50 dkg csirkemellfilé, vékonyra kiklopfolva

só, bors

 

1. A brokkolit enyhén megpároljuk, majd az áztatott kesudióval és a tojásokkal simára turmixoljuk. Sóval, borssal ízesítjük.

2. Egy kerek, kizsírozott (én nem zsíroztam) hőálló tálat kibélelünk a baconszeletekkel úgy, hogy egy kicsit fedjék egymást. Erre kerülnek a vékonyra klopfolt hússzeletek úgy, hogy a peremre is jusson belőlük.

 

3. Sóval, borssal ízesítjük a húst is, és belekanalazzuk a brokkolikrémet úgy, hogy pont a pereméig érjen. 180 fokra előmelegített sütőben kb. 40 perc alatt készre sütjük. Tortaként szeletelve kínáljuk.

Megjegyzések:

Ennyi sütési idő alatt a hús ugyan átsült, de a bacont mi kicsit ropogósabban szeretjük. A tetején a krém viszont már erősen barnulni kezdett, így nem mertem tovább sütni. Az a megoldás született, hogy felszeleteltem a "tortát" és megfordítottam, így a bacon került felülre, és rápirítottam még egy kicsit. Így lett pont tökéletes! Utólag gondoltam rá, hogy a sütés elején rátehettem volna a hőálló tál tetejét, és úgy kellett volna sütni... Na majd legközelebb! :D

Aszalt gyümölcsös golyók

Megint csak egy Lénárt Gitta receptről van szó. Ez volt az első édesség, amit abból a könyvből készítettem. Hát megfogott, az biztos... :)

Hozzávalók:

1 csésze dió (beáztatva, majd megszárítva)

1 csésze datolya (beáztatva)

1 csésze szárított sárgabarack (ezt is áztatni kell kicsit)

csipet fahéj, szegfűszeg, citromhéj, 1-2 evőkanál citromlé

kakaópor a beforgatáshoz

 

A hozzávalókat aprítógépbe tesszük, először a diót, majd aztán a nedvesebb hozzávalókat. Jól le kell csepegtetni mindent, hogy összeálljon egy masszává, és ne legyen túl nedves.

Mielőtt a gépbe tesszük, érdemes apróbbra darabolni az aszalt gyümölcsöt. 

Ez az ízesítés most a karácsonyt idézi :). A citromlé azért kell bele, hogy tompítsa egy kicsit a tömény édes ízt.

A masszából kicsi golyókat formázunk, amit megforgatunk kakaóporban. Itt tetszés szerint választható a hempergetésre szánt szárazanyag: lehet kókuszreszelék, vagy akár csíráztatott hajdina is.

 

Pont olyan picik lettek a golyók, hogy 1 golyó = 1 falat lett.

 

 

Megjegyzések:

Ez az eredeti recept, de bármilyen gyümölcsből lehet készíteni, én mazsola-aszalt szilva-aszalt áfonya kombót is próbáltam, az is nagyon finom! A lényeg, hogy a gyümölcs-dió arány legyen meg (2:1). :) Sőt, a második készítéskor már a gyümölcsöket nem áztattam, csak az aszalt szilvát, mert az ki volt száradva egy kicsit. Így nem lett annyira csucsogós a massza.

Gyömbérsör

Megkívántam, így gondoltam, kipróbálom. Egyébként is gyerekkorom nagy kedvence a Kinley Gyömbér ital, szóval azt gondoltam, hogy ez annál csak jobb lehet. És igazam lett! Nincs tele aromával, színezékkel, és adalékanyagokkal. Egyszerűen fenomenális! :) A recept egyébként az aprosef.hu oldalról származik. Itt egy videón is meg lehet nézni, ahogy Varga Gábor személyesen készíti. 

Hozzávalók (2 literhez):
120 gramm gyömbér (friss, hámozott)
0,25 teáskanál instant élesztő
200 gramm kristálycukor
15 ml citromlé

1 apró csipet só
1,75 liter víz


Készítés:

1. Meg kell hámozni a gyömbéreket, majd egy jó minőségű reszelőn le kell reszelni. A lereszelt gyömbér levét egy szűrőn keresztül kipréseljük, majd 10 percig hagyni kell ülepedni.

2. Ha leült az üledék, át kell önteni egy másik tálba, vagy pohárba, figyelve arra, hogy az üledéket ne öntsük bele.

3. Egy steril, vagy alaposan kimosott PET palackba (2 literes) belemérjük az instant élesztőt, a cukrot, a citromlevet, az ülepített gyömbér levét, ami 45 ml = 45 gramm. 

 

4. Feltöltjük vízzel, jól bezárjuk a palackot, és alaposan összerázzuk, hogy a hozzávalók összekeveredjenek. Ezt követően 24-36 órán keresztül állni kell hagyni. (Az érlelési idő függ az élesztő mennyiségétől, ami a megadottnál nem baj, ha picit több, vagy kevesebb.)

5. Akkor jó, ha a palack teljesen megkeményedett, kifeszült, még a kupakja is púpos. Ekkor hűtőbe kell tenni, és amikor lehűlt, már ihatjuk is. 

Megjegyzés: Igazi kalóriabomba, de nem mertem xilittel készíteni az élesztő miatt, mert az köztudott, hogy a xilit nem táplálja az élesztőgombákat. Az még megér egy kísérletet, hogy esetleg fele-fele arányba cukorral és xilittel... A másik, hogy nagyon kell kibontáskor vigyázni, mert sok gáz képződik benne. Nekem még második felbontáskor is lelőtte a kupakot, mert nem figyeltem. 

Ha valakinek kétsége lenne, nem lesz alkoholos az élesztő miatt, csak szénsavas. Az alkohol erjedésének ugyanis ennél több idő kell!

És egy utolsó megjegyzés: a gyerekeknek nagyon ízlett! Pedig ők abszolút kiszámíthatatlanok, ugyanis ma még a mákos tésztát sem ették meg... :D Alma arcán azért látszik, hogy kissé szénsavas, de vagy 1 decit megivott belőle! :D

 

Epres palacsinta "túrós"-epres töltelékkel

Ezt a receptet is Lénárt Gitta könyvében találtam. A már korábban megírt gyümölcslapból készül, azaz nem a hagyományos értelemben vett palacsintára kell itt gondolni. A gyümölcslapokat már pár hete elkészítettem, már egy ideje hívogattak engem a hűtőből. Mivel ma nem volt csak egy saláta ebédre, ezért gondoltam megcsinálom végre desszertnek. Szerintem nagyon, de nagyon finom lett! Andrisapa kicsit húzta a száját, a töltelékkel volt baja, de azért megette ő is... :)

Hozzávalók (4 palacsintához):

1 tálca epres gyümölcslap

10 dkg kesudió

1 kanál méz

1 kávéskanál vaníliapor (én egy löttyintésnyi aromát használtam)

1/2 citrom leve

15 dkg friss eper

Íme a gyümölcslap: , amit négyfelé vágunk, széleit lekerekítjük. A töltelékhez a kesudiót, a mézet, a vaníliaport és s citromlevet turmixgépbe tesszük, és nem túl simára keverjük. Maradhatnak benne kisebb darabok, így fog hasonlítani a túróhoz az állaga. A friss epret darabokra vágjuk, beletesszük a kesu-túróba, és megtöltjük vele a palacsintákat.

 

Legalább 20 perc, amíg az aszalt gyümölcslapok felpuhulnak a krémes tölteléktől, de érdemes megvárni!

Megjegyzések: nem kerekítettem le a széleit, mert lusta voltam, de a lényegen nem változtatott, szerintem nagyon finom lett! A turmixgép helyett az aprítóval nagyon apróra vágtam a kesudiót, abba kevertem bele a mézet, a vaníliát és a citromlevet. Először megijedtem, mert ez egy sűrű, ragacsos masszát eredményezett, de amikor az epret is belekevertem, az egész olyan igazi töltelék állagot öltött. :)

Gyümölcslap

Amikor először találkoztam vele, akkor nagyon megtetszett, hiszen valami ilyesmi az is, amit a boltokban lehet gyümölcsszeletként kapni (pl. Aldi, DM), csak jó drága áron. Persze nem egészen ez, de gondoltam, hogy egy próbát megér. Aztán megakadt a szemem egy ínycsiklandozó palacsintán, ami ebből a gyümölcslapból készül, és megszületett az elhatározás: ki fogom próbálni!

A recept megint csak Lénárt Gitta könyvéből van, azonban most a Nyers édességek címűből.

Azt írja, hogy szinte minden gyümölcsből el lehet készíteni (pl. alma, banán, barack, eper, narancs, szőlő...), csak arra kell ügyelni, hogy ha a gyümölcsnek túl intenzív az íze, akkor a gyümölcslapé is az lesz. Ilyenkor érdemes egy semleges gyümölccsel tompítani. 

A felhasználása is végtelen, ugyanis lehet belőle készíteni a már említett palacsintát: ilyenkor megtöltjük és feltekerjük. De használhatjuk bejglinek vagy akár zserbónak is. Csak hogy Dóri répás ötletéhez csatlakozzak, feldarabolva édes tészta is lehet belőle. :) Előnye még, hogy sokáig eláll a hűtőben!

Hozzávalók (1 laphoz):

60 dkg gyümölcs (magok és héj nélkül)

Én almát, banánt és epret használtam. De a kisgyerekesek készíthetik akár csak almából és banánból, vagy akár barackból is. :)

A gyümölcsöket tisztítjuk, aprítjuk, és betesszük a turmixgépbe tesszük. Én jelen esetben egy botmixert használtam, az is tökéletesnek bizonyult. Gyakorlatilag úgy készül, mint a babáknak szánt gyümölcspüré. Semmi extra, még víz sem kell hozzá!

Innen válik érdekessé. Ha van aszalógépünk, akkor a tálcára rá kell tenni a tapadásmentes lapot és azon szétteríteni a masszát. 40 fokon 10-12 órán át kell szárítani. Amennyiben nem száradna egyenletesen, lehet forgatni, alsókat felülre és fordítva, és a tálcákat is 180 fokkal lehet elfordítani.

Ha nincs aszaló, márpedig nekünk sincs, jön a B terv: egy nagy tepsibe vágj sütőpapírt (vagy tegyél bele egy szilikonos sütőlapot), és terítsd szét egyenletesen rajta a pépet. A legjobb a légkeveréses sütő. Ezt a legalacsonyabb fokozatra kell állítani (50 fok), és kitámasztani az ajtaját egy picit (pl. fakanállal), hogy a pára el tudjon távozni. (A recept eredeti szerzője próbálta sima sütőben is, de elég nehezen száradt ki, a pára meg lerakódott az ajtó falára.)

Innentől viszont nincs más teendő, teljesen ki kell szárítani a masszát. Én biztos, ami biztos, bent hagytam egy éjszakán át. Ha készen van, csak le kell húzni a tapadásmentes lapról, vagy a leszedni róla a papírt, és már lehet is használni! Az enyém most a hűtőben pihen, várva a felhasználásra, de Andrisöcsém csípett belőle egy kicsit, és kijelentette, hogy ez nagyon jó! :) Kiszárítás után ilyen:

 

Házi müzliszelet

Na, ez is egy nagy kedvenc lett ám! Nagyon finom joghurttal, pláne friss, piacon beszerzett házi joghurttal! Érdemes kipróbálni! Az recept a Jane Clark: Mit adj enni a babának c. könyvéből van, a végén feltüntetem majd a saját módosításokat.

Hozzávalók:

5 dkg magozott aszalt szilva

17,5 dkg vaj

7,5 dkg méz

12,5 dkg barna cukor

7,5 dkg dió

5 dkg mandula

2,5-2,5 dkg natúr tökmag, napraforgómag, pisztácia

7,5 dkg aszalt sárgabarack (kénezetlen)

7,5 dkg magozott aszalt datolya

7,5 dkg aszalt füge

2,5 dkg aszalt áfonya

7,5 dkg mazsola

2,5 dkg lenmag

2,5 dkg kókuszreszelék

25 dkg zabpehely

1. Melegítsük elő a sütőt 190 fokra, és béleljünk ki sütőpapírral egy kb. 20x25 cm-es tepsit

2. Az aszalt szilvát főzzük puhára annyi vízben, amennyi éppen ellepi, majd pürésítsük. Olvasszuk össze egy nagy, mély serpenyőben a vajat, a mézet, a pépes aszalt szilvát és a cukrot. Főzzük folyamatosan kevergetve pár percig, majd húzzuk le a tűzről, és hűtsük ki.

3. Vágjuk apróra a diót, a mandulát, a tökmagot és a pisztáciát. Az aszalt gyümölcsöket is aprítsuk fel. Ezután szórjunk minden hozzávalót a vajas serpenyőbe, keverjük el, majd öntsük át egyenletes rétegben a tepsibe. Süssük meg kb. 20 perc alatt.

4. Hagyjuk hűlni 10 percig, majd vágjuk fel csokiszelet nagyságú darabokra. Vegyük ki a tepsiből, hogy teljesen kihűljön. Ha szükséges, vágjuk még apróbb darabokra.

Módosításaim: 

Én a barna cukor helyett xilitet használtam. Hogy emiatt-e, vagy amiatt, mert tepsi helyett üvegtálban sütöttem, azt nem tudom, de elég puha lett sütés után is. "Morzsálódott", nem maradt meg szeletben, mint a bolti, de az íze mindenért kárpótolt! A második sütéskor már direkt vékonyabb rétegben próbáltam elrendezni, egy nagyobb tálban, így jobban egybemaradt. (Igazából Judi mama szerint nem is lett volna muszáj azt a xilitet beletenni, mert anélkül is elég édes lett volna, de igazából engem nem zavart...) A másik dolog, hogy volt, amikor dióm nem volt, máskor meg mandulám. Ezt úgy oldottam meg, hogy akkor helyettesítettem egymással a dolgokat. Arra figyeltem csak, hogy az összmennyiség meglegyen. Pl. az 5 dkg mandula helyett 5 dkg diót tettem bele (a 7,5 dkg-on kívül). Csöppet sem volt feltűnő, szóval úgy gondolom, hogy az aszalt gyümölcsök és az olajos magvak váltakozhatnak, csak az összmennyiség legyen meg. Sőt, mindenkit biztatok a kísérletezésre! Még annyi, hogy Andris kérte, hogy ne legyen benne kókusz, mert azt ő nem szereti, de én megmondtam neki, hogy márpedig mindenki más szereti, így beletettem. Örömmel jelentem a többi kókusz-nem-kedvelőnek, hogy egy csöppet sem érezni ki belőle! :)

Házi csokoládé

Ez a mai egyik recept, amit megcsináltunk este Rózsával. Már régóta nyaggatott, hogy csináljunk dínós csokit (van dínós szilikon formánk hozzá). Én viszont nem akartam a táblacsoki-felolvasztásos pacsmagolásba belemenni, és Lénárt Gitta nyersétel könyvében olvastam a nyers csokoládé receptet. Gondoltam, akkor ezt kipróbáljuk.

Kajtattam Cegléden, mire találtam kakaóvajat, de a bioboltos Rita javaslatára a gyógyszertárban kötöttem ki, ahol azt mondták, hogy teljesen étkezési minőségű a kakaóvajuk. Oké, nem bio, de azért kakaóvaj. És olcsóbb, mint a bioboltban. Persze drágább, mint a táblacsoki, de megéri!! Pláne, ha valaki szereti a keserű csokit!

Az alaprecept:

100 gramm kakaóvaj

50 gramm kakaópor (cukrozatlan!)

2 evőkanál méz (vagy valami más édesítő, pl. agavészirup, vagy xilit)

A kakaóvajat fel kell olvasztani gőz fölött, majd beleszitálni a kakaóport. 

 

 

Végül az édesítés következik, és gyakorlatilag készen is van! Az élő ételesek azt mondják, hogy nem szabad 43 fok fölé melegíteni a kakaóvajat, nem tudom, hogy ez nekem sikerült-e, de igyekeztem lehúzni a tűzről, amint megolvadt.

Formákba öntöttük, utána Rózsa minden formába beletett még 1-1 szem mazsolát. Ami nem dínós lett, abba én vagy kávészemet, vagy összetört mandulát tettem.

 

Rögtön ezután fagyasztóba kell tenni, hogy ne váljanak szét az alkotórészek. Amikor megszilárdult, át lehet tenni a hűtőbe. Az eltarthatósága 1-2 hét, mert utána állítólag megváltozik az íze. 

Amit én tapasztaltam: próbáltam mézzel és xilittel is. 1: nagyon alaposan össze kell keverni, hogy mindenhol édes legyen legalább egy kicsit; 2: a xilit nem akart felolvadni, így az kissé kristályos maradt... Még nem kóstoltuk szilárd állapotban, szóval nem tudom, hogy ez az ízén hogyan változtat, de látványra ez nem tűnik fel. :)