Amikor először találkoztam vele, akkor nagyon megtetszett, hiszen valami ilyesmi az is, amit a boltokban lehet gyümölcsszeletként kapni (pl. Aldi, DM), csak jó drága áron. Persze nem egészen ez, de gondoltam, hogy egy próbát megér. Aztán megakadt a szemem egy ínycsiklandozó palacsintán, ami ebből a gyümölcslapból készül, és megszületett az elhatározás: ki fogom próbálni!
A recept megint csak Lénárt Gitta könyvéből van, azonban most a Nyers édességek címűből.
Azt írja, hogy szinte minden gyümölcsből el lehet készíteni (pl. alma, banán, barack, eper, narancs, szőlő...), csak arra kell ügyelni, hogy ha a gyümölcsnek túl intenzív az íze, akkor a gyümölcslapé is az lesz. Ilyenkor érdemes egy semleges gyümölccsel tompítani.
A felhasználása is végtelen, ugyanis lehet belőle készíteni a már említett palacsintát: ilyenkor megtöltjük és feltekerjük. De használhatjuk bejglinek vagy akár zserbónak is. Csak hogy Dóri répás ötletéhez csatlakozzak, feldarabolva édes tészta is lehet belőle. :) Előnye még, hogy sokáig eláll a hűtőben!
60 dkg gyümölcs (magok és héj nélkül)
Én almát, banánt és epret használtam. De a kisgyerekesek készíthetik akár csak almából és banánból, vagy akár barackból is. :)
A gyümölcsöket tisztítjuk, aprítjuk, és betesszük a turmixgépbe tesszük. Én jelen esetben egy botmixert használtam, az is tökéletesnek bizonyult. Gyakorlatilag úgy készül, mint a babáknak szánt gyümölcspüré. Semmi extra, még víz sem kell hozzá!
Innen válik érdekessé. Ha van aszalógépünk, akkor a tálcára rá kell tenni a tapadásmentes lapot és azon szétteríteni a masszát. 40 fokon 10-12 órán át kell szárítani. Amennyiben nem száradna egyenletesen, lehet forgatni, alsókat felülre és fordítva, és a tálcákat is 180 fokkal lehet elfordítani.
Ha nincs aszaló, márpedig nekünk sincs, jön a B terv: egy nagy tepsibe vágj sütőpapírt (vagy tegyél bele egy szilikonos sütőlapot), és terítsd szét egyenletesen rajta a pépet. A legjobb a légkeveréses sütő. Ezt a legalacsonyabb fokozatra kell állítani (50 fok), és kitámasztani az ajtaját egy picit (pl. fakanállal), hogy a pára el tudjon távozni. (A recept eredeti szerzője próbálta sima sütőben is, de elég nehezen száradt ki, a pára meg lerakódott az ajtó falára.)
Innentől viszont nincs más teendő, teljesen ki kell szárítani a masszát. Én biztos, ami biztos, bent hagytam egy éjszakán át. Ha készen van, csak le kell húzni a tapadásmentes lapról, vagy a leszedni róla a papírt, és már lehet is használni! Az enyém most a hűtőben pihen, várva a felhasználásra, de Andrisöcsém csípett belőle egy kicsit, és kijelentette, hogy ez nagyon jó! :) Kiszárítás után ilyen:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése