Epres palacsinta "túrós"-epres töltelékkel

Ezt a receptet is Lénárt Gitta könyvében találtam. A már korábban megírt gyümölcslapból készül, azaz nem a hagyományos értelemben vett palacsintára kell itt gondolni. A gyümölcslapokat már pár hete elkészítettem, már egy ideje hívogattak engem a hűtőből. Mivel ma nem volt csak egy saláta ebédre, ezért gondoltam megcsinálom végre desszertnek. Szerintem nagyon, de nagyon finom lett! Andrisapa kicsit húzta a száját, a töltelékkel volt baja, de azért megette ő is... :)

Hozzávalók (4 palacsintához):

1 tálca epres gyümölcslap

10 dkg kesudió

1 kanál méz

1 kávéskanál vaníliapor (én egy löttyintésnyi aromát használtam)

1/2 citrom leve

15 dkg friss eper

Íme a gyümölcslap: , amit négyfelé vágunk, széleit lekerekítjük. A töltelékhez a kesudiót, a mézet, a vaníliaport és s citromlevet turmixgépbe tesszük, és nem túl simára keverjük. Maradhatnak benne kisebb darabok, így fog hasonlítani a túróhoz az állaga. A friss epret darabokra vágjuk, beletesszük a kesu-túróba, és megtöltjük vele a palacsintákat.

 

Legalább 20 perc, amíg az aszalt gyümölcslapok felpuhulnak a krémes tölteléktől, de érdemes megvárni!

Megjegyzések: nem kerekítettem le a széleit, mert lusta voltam, de a lényegen nem változtatott, szerintem nagyon finom lett! A turmixgép helyett az aprítóval nagyon apróra vágtam a kesudiót, abba kevertem bele a mézet, a vaníliát és a citromlevet. Először megijedtem, mert ez egy sűrű, ragacsos masszát eredményezett, de amikor az epret is belekevertem, az egész olyan igazi töltelék állagot öltött. :)